Az idei Tongue Party az eddigi legjobb Tongue Party, pedig aztán ők eddig nem hibáztak. De ez valami irdatlanul recseg és zúz és anyázik és lazán lerúgja a fejed. Óriási riffek, prés, velőtrázó pszichózis, nagyon harapós gitár, óbégatás, furcsa dalok tonnányi szarral, nyers és ganés csontrepesztés…

Az Ikervárosok és a noise-rock régi haverok, de az ikervárosoki noise-rock mindig más volt kicsit, mint a "definitív noise-rock" (nincs ilyen). Aki tudja, hogy miről próbálok meg süketelni, annak egyből be is ugrik minden idők egyik legnagyobb zenekara, a szentséges Hammerhead. Na, és akkor itt van…

Ugyanaz a történet, mint vasárnap, csak ezúttal a rövidebb formátumra fókuszálva. És még mindig rengeteg van. A középső három lemez self-titled, azért nem adtam nekik címet.