Nemrég fedeztem fel Mark Heaneyt magamnak, és azonnal beleszerettem abba, amit csinál. Ötévesen kapott a faterjától egy dobszerkót, tyz volt, amikor már turnézott az apjuk bandájával a ködös Albionban. Később olyan zenekarokban adta a taktust, mint a progrmetálban utazó Threshold (1997-1998), a…

A 2020-as DNA Activation-nél volt erről a csodálatos asszonyról szó, nincs is mit ragozni. Ez is egy nagy lemez lett, mi más. Az Energy Vampire (ott lent) mennyire dope már, komolyan.  GATEWAY EXPERIENCE by Witch Prophet  

A legstílusosabb trippy exotic jazzkombó a 2016-os Cultural Capital után rákalauzol titeket a rögös útra. Kísérleti kémfilmfunk, fura gépdobok és olajszőkítés zsebharsonával. The Hard Way by Sexmob

Ismeritek azt a viccet, hogy a körlégző, a üveghangbiciklista, a barázdagyáros meg a marimbás fölfedezőarc megy a tejúton, az egyik aszondja: "jazz dronecore funk metal - tessék!”, mire a többiek elkezdik nyakló nélkül pakolni a delfinpárbeszédekből, egzotikus hangtájakból, morózus funk-grúvokból,…

A 19. lemezük is zseniális. Sőt.  Travel by The Necks

Egy négy hangból álló, nevetségesen cool dublüktetésű basszustéma ismétlődik egy órán keresztül. Ez egy dolog. A másik meg minden, ami a téma körül történik. Tanítandó minimalista gyönyörűség. Ha jól számolom, elvett már 6 órát az életemből. Beszarás az egész. Végighallgatod, nem csak…

Peripatetikus grúvolás, pszichedelikus minimál, lassú-víz-partot-mos, elméd baktat, eltökélten, a holdtöltében, tépelődsz, matatsz, terved van, ilyen zene - a Fire! ritmusszekció Mats nélkül, viszont Orennel, bőröd alá visszhangzó gitár, orgonazsongás. Olyan, mintha mindig is ezt hallgattad volna.…

Idén a harmadik remeke. Lényegében a Nightcrawler párdarabja. Halott városok lassúnál is lassabb gyászzenéje. Csodálatos az egész. Sötét helyeken kell hallgatni, csúnya időben, fáradtan.   Downtown by Kevin Richard Martin

 Közel két évvel a The Call Within után beérkezett az új Tigran Hamasyan album.  

Öt év után lépnek szintet a kanadai zsiványok. Filmzenei bemozdulások vonósokkal, Arthur Verocai a fél lemezen mint brazilzenei élő legenda, de Laraaji sem a Borároson szokott játszani. Határozottan évlemezszagú. Talk Memory by BADBADNOTGOOD

Selymes, sötét, puha bársonyként borul rá az életteredre a holland duó negyedik noir-jazz gyászmenete, amit újfent bűn nappal hallgatni.   Black Ocean by Trigg & Gusset

A Konstrukt török free/avantgarde jazz különítmény, Ken Vandermark pedig nem ismeretlen a blogolvasók számára. Két évvel ezelőtti közös albumuk a várakozásoknak megfelelően improvizatív, határokon átmerészkedő jazz muzsikát tartalmaz, amihez érdemes egy nagy levegőt venni, mielőtt belemerülsz. Utána…

Ez most nem 3 órás, ez most csak egy 52 perces dal. Mármint "dal". Solar Drone Ceremony by Neptunian Maximalism

A '60-as, '70-es és '80-as évekbeli olasz Mondo-horrorok zenéje kurva jó. Sötét, dögös, fülbemászó cuccok. Ott van például Roberto Donati Cannibal Feroxának zenéje, amit az Algiers fele, Lee Tesche és Ryan Mahan, valamint az első Nun Gun-lemezüket erősen megihlető fotóművész kollaboránsuk, Brad…

Sok fasza lemez maradt ki tavalyról, közülük a legégetőbb ez, ami talán a legtöbbet pörgött nálam. A BADBADNOTGOOD és Thundercat vonalán mozog, tehát elektronikával nyakonöntött jazzújhullám, de tengerentúliaknál nagyobb térben, szerintem okosabban is. A dobokat érdemes figyelni, Yussef Dayes, aki a…

Tigran Hamasyan örmény jazz zongorista, aki gyerekként arról álmodott, hogy thrash metal gitáros lesz, de tini korában hazájának népzenéjével is szerelembe esett, időnként pedig még bebop és dubstep hatásokat is csempész az improvizatív fellépéseibe. Az idei The Call Within című albuma egy kozmikus…

Végre, bazdmeg. Itt van. Spirituális-rituális jazz-drone-rock sámánkodás észveszejtően örömzenélve, raga, folk, post-rock és post-metal és sötét, feketés elemekkel, milliónyi hangszerrel, zenésszel, 3 kikúrt órában. Monumentális, tudattágító, fantasztikus utazás a masszív és nehéz pszichedelia…

A Jazz Sabbath trió hét klasszikus Sabbath dalt fogalmazott át zongorára, basszusgitárra és dobra. A tagok pedig: Adam Wakeman zongorilla (Rick Wakeman fia), Jerry Meehan dalszerző, producer, basszer (ő olyan arcokkal dolgozott együtt korábban, mint Annie Lennox, Beth Orton, Bryan Ferry, Roger…

Úgy emlékszem, hogy a '76-os Small Change volt az első Tom Waits nagylemez, amit megismertem. Két dolog rögtön megfogott benne: az egyik az volt, ahogyan a faszi énekel, a másik pedig a lemez szövegei voltak. Megismerkedésünk után persze azonnal elkezdtem begyűjteni az életmű többi darabját is,…

Egy hónapja megjelent a harmadik lemeze ennek a derék hollandus duónak, szóval aki szeretne szomorú, setét, csendes, melankolikus ambient-gyászjazzre belemeredni a tavaszba, annak tessék. Nagyon szép, tiszta és átgondolt, vaskos hangulattal ringató noirzene, ahogy a korábbi munkáik is. Nyilván este…

Az új Witch Prophet csodálatos. Lenyugszol tőle a picsába és bongot tömsz és szarsz a karanténra. Az első lemezéhez képest nagyobb súllyal - vagy inkább koncentráltabban - van itt jelen a trip-hop és a hiphop-ütemezés (ez főként SUN SUN-nak köszönhető), a basszus, és szerensére vaskosabb a…

Mike Dillon számomra abszolút etalon arc, többek között a Garage a Trois, a Critters Buggin és a The Dead Kenny G's nevű - külön szuperposztot érdemlő - csapatok tagja volt, de (Skerikkel együtt) Les Claypool zenekaraiban is megfordult. Keveseket látni headbangelve vibrafonozni, hörögve-reppelve…

A TKL (Tavalyról Kimaradt Lemezek) sorozatban nem lehet szó nélkül elmenni Jah Wobble és Bill Laswell 2019-es közös korongja mellett. Különös, rockból, jazzből és dubból kikevert muzsika hallható rajta, melynek egy órájában minden zenész tudása legjavát adja. Hiánypótló darab. REALM OF SPELLS by…

A vasárnap esti relaxáláshoz nagyszerű alapot ad a skandináv jazz.  

Szóval, ez itt Steven Stapleton első válogatáslemeze, amin a kedvenc szarai vannak. Mindenféle. Akármik. Kurva jók, érdekesek, megváltják a világod, felnyitják a szemed, új irányokat jelölnek ki számodra. Francia dolgok, ennek ellenére jók. De nagyon. Nyilván nem várhatja senki, hogy…

A kibaszott Coil 1992-ben csinált zenét egy szexuális felvilágosító-oktató filmhez, amit idén sikerült is megjelentetni. Fergetegesen laza anyag, elsimult, besüppedt, beszedett dubos-jazzes, house-jellegű kísérletező chillség és new age lötyögés, ami akár szólhatna a Hacienda mélyéről is. Kurva…

Lassan blogunk közhelyévé válik, hogy a legkülönösebb zenéket a titokzatos déli kontinensnek, Ausztráliának köszönhetjük. A megállapítás nem is lehetne igazabb a perthi Tangled Thoughts of Leavinggel kapcsolatban: az aussie kvartett egyéni zenei világgal rendelkezik. A No Tether összképe sacc/kábé…

Jab Wobble-t remélem, hogy senkinek sem kell bemutatni; a MoMo Projectről viszont semmi érdemlegeset nem találtam azon túl, hogy egy brit-marokkói duó. De nem is ez a lényeg: a két előadó együttműködése pont annyira jazz, mint amennyire észak-afrikai zene, tele csodás basszushangokkal, afrikai…

Amikor megnéztem a kollektíva adatlapját a RYM-on, beleszédültem, hány zenekarban és projektben érdekeltek a COE tagjai. Úgyhogy nem is ragozom: ez az egyetlen lemezük, és ilyen, amikor a jazz felől elindulva egy társaság apró lépésekkel, de azért végig improvizálva eljut a pszichedelikus rockig és…

El Jadida Marokkó atlanti partjai mentén, Casablancától délre fekvő kikötőváros. Gyakran a "legkevésbé mór kinézetű városnak" is szoktak hívni, talán a portugál időkben épült városfala miatt. Rabih Abou-Khalillal valamikor az előző évtizedben, még a freeblog idején találkozhattatok, de hogy a…

Mary Halvorson avantgarde jazz gitáros, aki az elmúlt másfél évtizedben ért el egyre nagyobb ismertséget az USÁ-ban. Trióját már a Code Girl megalkotása előtt szextetté bővítette, és a dupla lemeznyi hosszú hanganyag nem fog csalódást okozni a műfaj szerelmeseinek. A jazz-et önmaga bonyolultságában…

Dhafer Youssef most is kiváló albumot rakott le az asztalra: a bornírt "a Kelet és Nyugat találkozik egymással" közhelyes megállapításon túl most is illusztris társakkal zenélt együtt. Úgymint az indiai Zakir Hussain, a norvég Eivind Aarset, vagy a török Hüsnü Senlendirici. Lassan belemerülős, de ha…

Dr. Lonnie-nak minden a fejében van. Minden.  

Zach Hill rovatunk legújabb részében az őrült dobpápa második, 2010-es szólólemezéről lesz szó, már ha szavakba lehetne önteni azt a hihetetlen mi a faszt, ami itt történik. Nagyjából ennyi is lenne az ajánlóm. Ez a lemez amúgy több mint kurva jó ám, és vannak rajta olyan nagy vendégelőadók, mint…

Marcus Miller most sem tagadja meg magát: új albumán remek basszeros-fúziós jazz hallható, sok fúvóssal megdobva.  

Két CD-nyi (105 perces) archív koncertfelvétel az egy évtizede elhunyt Esbjörn Svenssontól és zenésztársaitól.  

Keleti hangulatok és zenei megoldások keverednek, fúzionálnak, illetve adnak új keretet a jazz-zel való ötvöződéshez ezen a két CD-nyi hanganyagot tartalmazó kiadványon. A két és fél órányi muzsika nemcsak meditatív fülvakaráshoz megfelelő, de önmagában is élvezhető. Állítólag a második…

Ezen a lemezen igazából a Sly & Robbie duó a főszereplő, a többiek amolyan "projektvendégek" - másrészt viszont, ahogy a lenti video is mutatja, ugyanezek az arcok már három éve is nyomták közösbe'. Kis esti lazító elektronikus jazz/dub, trombitával frankón megtámogatva.  

Az Utolsó belővés-t tavaly 20 éve mutatták be. Nyáron terveztem posztolni a filmzenét, de váratlanul közbejött, hogy nem voltam, hm, eléggé egyben hozzá [vagy bármi máshoz ;^] . Tegnapról mára virradóra kisképernyőn véletlenül belefutottam a minden egyes alkalommal kötelezően újranézendő mozgóképbe,…

Jason Köhnen 2016-ban, a Kilimanjaro Darkjazz Ensemble, illetve a Mount Fuji Doomjazz Corporation projektek nyugdíjazása után alapította meg a Five Eyest. A The Thinggel tető alá hozott új csoportosulás egy konceptlemezzel folytatja a sötét jazz birodalmának feltérképezését, melyben segéderőként az…