Indulhat a buli. 2222 AND AIRPORT by Shit and Shine

Kedvenc végtelen ötletgyáros bandánk most éppen a kilencvenes évek techno zenéinek stílusában alkotott meg egy kétszámos, harminc perces albumot. És még ez is jól áll nekik. A második dal rövid változatát füleld lejjebb:  

A Red Hot Chili Peppersbe tavaly év végén harmadszor belépő John Frusciante egy hónapja megjelent szólólemezén elektronikus szerzemények hallhatók, de szerencsére nem a végtelenül kísérletező és agynyúzó fajtából. A Planet Mu-nál megjelent album szinte mindegyik dala másmilyen hangulatú: van itt…

Henrietta Smith-Rolla, brit születésű ghánai-orosz-német zeneszerző-producer első lemeze bámulatos. Sötét, morózus, borúlátó elektronikájában folyamatosan ott pulzál az indusztriális felé kacsingató komor techno, a '80-as évek minimalista carpenteri szintimelódiái, a brit acid-house görbére tört…

Megkockáztatom, hogy ezt a 2006-os lemezt nagyjából senki nem hallotta. Alig ismeri a Google, normális méretű borítót sem találtam, a Last.fm-en nagyjából rájuk se pislantottak, letölteni meg nem lehet sehonnan. A béna Soundclick oldalukról (komolyan, mi a töcs az a Soundclick?) vettem meg, ahol…

Na jó, nem bánom. Ti akartátok. Ez az én június 24-ei bűnös élvezetem, 25-én. A What Time Is Love és a Last Train To Transcentral bárkit dehidratál pillanatok alatt. Meg a 3 A.M. Eternal is. Nem evilágból való ez a zene.