Vége az évnek.

Közöttünk járt a sztónerpápa.

Ennek a los angelesi zenekarnak a bemutatkozó kislemeze még az év legelején jelent meg, én azonban csak most botlottam bele - méghozzá a zseni Shadowhouse-nak köszönhetően - négy remek post-punk/deathrock dal, se több, se kevesebb. Az énekes a szintén fasza Lost Tribe-ban tolta (volt is kint a lemezük régebben, lehet még én raktam ki nem emlékszek), a legnagyobb meglepetés azonban az, hogy az a Scott Raynor üt, aki a Travis Barker előtti dobosa volt a Blink 182-nak... Mondjuk ez ne vegye el a kedvét senkinek, mert például a Dolor akkora sodró gótpunk veretés, hogy egy sírgödröt is dupla sebességgel ásnál ki rá, és a héten kitolt új daluk (Prevail) is totál gyilkos, jöhet a nagylemez!

facebook

Nagyjából egy hónapja elérhető a Satyricon új lemeze 128-as verzióban, most, hogy holnap hivatalosan is megjelenik, megjött a rendes minőségben ellopott verzió is. Mondjuk én még nem éreztem késztetést hogy halljam, a Rebel volt az utolsó ami tetszett...

facebook

Négy vagy öt év telt el már a négyes The Bronx óta, úgyhogy eléggé időszerű volt az ötösnek megérkeznie, legyen tánc! 

facebook

Lee Dorrian visszatért hogy nyomja nekünk a halott nyomorúságot, az első lemez felállása több ponton változott: a volt Electric Wizardos Mark Greening elhúzott hogy a remek Dead Witches-t nyomja, a szintén egykori Electric Wizarder Tim Bagshaw maradt, jött a volt Cathedralos Leo Smee, és az az Alex Thomas, aki a Bolt Thrower gigászi Mercenary lemezét ütötte fel.

facebook

Farkasok a házban, mindenki rázza!

Idén 10 éves az egyik kedvenc lemezem, a North Star Deserter a csodálatos Vic Chesnuttól. Ezért most iderakom szépen az összes lemezével egyetemben, amúgy is nagyon régóta tervezem, hogy ennek a szent és utánozhatatlan nyomoréknak a hibátlan életművét iderakom. Ja, ha valaki nem vágja, Chesnutt 18 éves korában egy autóbalesetben részlegesen lebénult, többnyire tolószékben élte az életét, és abban írta égbekiáltóan őszinte, szívfájdító, misztikus, vicces, tragikus, puritán, sötét és világos és önmarcangoló és elkeseredett vagy épp önfeledten gyermeki folkdalait.

Nem azért kell szeretni, mert kerekesszékben ülve is több benne az erő, mint a kurva népszerű kortárs folkművészek bármelyikében, de azért a fenti 2009-es videótól nekem egy kicsit mindig zokogni van kedvem, mekkora szájbavert katarzis már, ahogy a kis sapijában kiénekli a lelkét a Silver Mt. Zionnal egy szobában ülve. Egyébként ezt a felvételt lehet, hogy nem is látta már, utána nem sokkal meghalt, izomlazítókból adagolt túl. Nem volt (nem lehetett) életbiztosítása, a fájdalomcsillapító-vásárlásból egy vagyonnyi adóssága lett, ezért pénze sem volt arra, hogy megműttesse magát. Nem kárhoztathatja senki, hogy párszor ki akart már csekkolni. Egy kikúrt zseni volt, egy kicsit mindenkinek el kellene merülnie a zenéjében. Odabent némi olvasnivaló akad még.

A barcelonai Ground duó a sártapicskolást műveli magas művészi fokon. Mindenkinek tetszeni fog, aki olyan bandák zenéivel stimulálja az agyát, mint a High On Fire, Sleep, Church of Misery, Zozobra, vagy a Black Cobra. Bemutatkozó nagylemezükért emellett annyit fizetsz a Bandcamp-oldalukon, amennyit szeretnél.

 

Fél évszázad telt el az első Hendrix-lemez megjelenése óta.

A kép mögött a 2008-ban újrakevert változatot találjátok meg.

Ez pedig a harmadik METZ.

 

A brazil Nomad Orquestra második nagylemezén alapvetően minden mindennel fuzionál. Nyugat-Afrikai témák találkoznak az etióp jazzel és az észak-amerikai riffekkel, emellett a rockos motívumok néha még a proggerség partjain is túlcsapnak.

A Bad Breedinget is futtató La Vida Es Un Mus kiadó egyik legjobb bandája magától értetődő természetességgel ömleszt lüktető pszichedéliát és törzsi dobos poszt-punkot a szegény ártatlan hardcore testbe. A barcelonai bagázsnak nem ez az első anyaga, és remélhetőleg nem is az utolsó. Néhány daluk még a VHK-nak is jól állna.

Itt a nyolcas számú kilencedik Ufómamut LP.

facebook

Nem létezik, hogy a zseniális Sievehead második lemeze nem volt még kirakva, pedig nagyon úgy tűnik.

Megjelent a digó Sabbath / Danzig / Electric Wizard keverékként leírható drogtúladagolt-misztikus-okkult sámán stonerdoom Caronte harmadik nagylemeze, ha szeretted az eddigieket, ezúttal is fogod.

facebook

Újabb nagy visszatérő a kilencvenes évekből: a Chavez 21 év kihagyás után jelentette meg ezt a minialbumot, még valamikor januárban. Három dal mindössze, de mind a három gyönyörűség.

Ezt a lemezt feltehetően évtizedek múlva sem fogom tudni megemészteni. Bizonyos szögből nézve ez jó dolog. De bőven lesznek olyanok, akik inkább a saját seggüket tépnék ketté, mint hogy végighallgassák ennek a remek együttesnek az új munkáját.

Ez a tömegoszlató klipes szám például mi az isten már.  

Remélem, hogy jobban sikerült az előző nagylemeznél,

mert az elég hamar kikopott a lejátszómból.

A sokadik te magad légy!

Pár napja a Burn kapcsán emlegettem, hogy idén majd lesz egy Quicksand visszatérés is (megjelenési dátum: nov. 10., nem tudom hogy csúszhatott ki ilyen korán...), és erre tessék, már itt is van a teljes nagylemez. Ha még soha nem hallottál róluk, a Walter Schreifels Gorilla Biscuits (többek közt) gitáros vezette csapat két elég fontos lemezt adott ki a kilencvenes évek közepe felé, elég nagy hatást gyakorolva velük rengeteg zenekarra, többek közt a Deftones-ra is - jópár éve még a basszusgitárosuk is ugyanaz...

facebook

Megjött Eric Wagner Trouble utáni egyik zenekarának - a másik ugye a The Skull - második nagylemeze.

facebook

Akkor nagylemez nem lett, helyette itt az új négyszámos EP.

facebook

Legyen már pár percetek erre a remek hardcore-punk bandára. Ez az első kislemezük, jó ronda, rohadék, de dögös, némileg nosztalgikus, de inkább nem az. Mindegyik szám karakteres, arcul csapnak, én egyből meghallgattam őket háromszor-négyszer. Amúgy rá kellett jönnöm, hogy mindig beszopom, ha egy punk bandában csaj acsarkodik. A borító pedig csillagos.

Ha létezik zenekar ami azért alakult meg hogy én boldog legyek, akkor valószínűleg ez az. A tavalyi debütáló négyszámos kislemezükön úgy tolták a Nordrhein-Westfalen high speed metalt hogy azonnal a legnagyobb reménységeim közé léptek vele, és most itt az első nagylemez, ami olyan bazmeg, hogy azonnal bajszot-frufrut növesztesz, húzod fel az ujjatlan szegecses bőrkesztyűt, és magadra gyújtod a PVC dzsekit tőle. A dobos Genözider valószínűleg még nálam is jobban szereti a Plessa to Kill / Schizophrenia féle frenetikus tampörgetéseket, bársonyosan fülsimogató, ahogy majdnem az összes dalban ellövi - szívem szerint Jürgen Ventort leültetném hogy "hallgassad csak bazmeg hogy kell ezt, nem úgy ahogy te csinálod azon a szaros új Kreator anyagon!" A zenekarra az európai csapatok mellett jól hallhatóan óriási hatással lehetett a zseniális Agent Steel és a Razor is, plusz a  lemez hosszát is tökéletesre lőtték be. Mondjuk egy ideje már fent van a világhálón úgyhogy biztos begyűjtötted, ha meg nem, és nem is akarod, akkor Angyalszaggató Tamás bányászcsákánya és Schirmer Marci töltényöve együttes erővel sújtson le rád! NSZK ALWAYS AND FOREVER!

facebook

Hogy őszinte legyek, a legkevésbé sem csigázott fel ennek a Rage Against the Cypress Enemy-nek a létrejötte, mindegy, itt az LP, meglátjuk mit hoztak ki belőle - legalább hosszúnak nem hosszú...

facebook

Tóni bácsi idén nemcsak egy EP-t, hanem egy nagylemezt is megírt nekünk.

"Az egyetlen célom, hogy semmi se legyek, mert ez tűnik az egyetlen értelmes választásnak."

Írta Bukowski Karcsi a Forró vizi zene egyik oldalán ahonnan Chuck Raganék a nevüket kölcsönözték, ez meg itt az új nagylemezük, és már a nyitó Complicatedben minden benne van amiért ezt a zenekart szeretjük, óriási dal, abszolút a lemez csúcspontja. Később aztán feltűnnek olyanok is, amik inkább idézik Ragan szólólemezeit mint a zenekar fénykorát, mindegy, idővel majd beérik - vagy nem.

facebook

Ez a lemez épp ma 12 éves. Embert nem ismerek, aki ne szeretné. Pontosabban ismertem, de már halott. 

Irdatlanul csúnya, nyers, gusztustalan, tök őszinte és tök őszintén összebaszott punk csörömpölés, hánytató csaj "énekessel". Csodálatos.   

30 éves minden tisztességes ember kedvenc lemeze.

Fekete Országi Úrvacsora negyedszer is.

Hogy miért hallgasd meg ma ezt a lemezt? Vázolom:

1. Ma van 20 éve, hogy elhunyt Raybeez.
2. Idén van a lemez kiadásának 30. évfordulója.
3. Mert megunhatatlan, és tele van óriási dalokkal.
4. És ha még soha nem hallottad: Mert egy örök-klasszik hardcorepunk darab.

Mivel tegnapelőtt egyik kedvenc emberemtől megkaptam a lebaszást hogy már hivatalos kritikát is olvasott én meg még nem raktam ki hogy lelophassa, kénytelen voltam utánajárni a dolognak - szerencsére sikerült is összevadászni. A Beastmilk lemezét imádtam, annak óriási dalai után az első Grave Pleasures nekem vaskos csalódás volt, ebben viszont most az előzetesen kitolt két dal miatt nagyon bízok, remélem kitart a kraft az egész lemezen.

*szerk.: Egy végighallgatás után már jobb, mint az előző.

facebook

A Municipal Waste vadhajtásként indult blunt-death metal Cannabis Corpse negyedik nagylemeze, a szokásos bongba forgatott halálmetál számcímekkel. Most van Bolt Thrower (In Battle there is No Pot, The 420th Crusade), Monstrosity (In Dank Purity), Entombed (Left Hand Pass), Suffocation (Effigy of the Forgetful), és Nile (Papyrus Containing the Spell to Protect Its Possessor Against Attacks from He Who Is in the Bong Water).

facebook

A nyolcvanas évek legvégén alapított new yorki Burn gyakorlatilag egyetlen négyszámos kislemezzel lett kultikus név a hardcore színtéren, '92-ben már annyi is lett a zenekarnak - Chaka Malik énekes az Orange 9MM élén tolta a kilencvenes években, míg a dobos Alan Cage a szintén kultikus Quicksand-ben ütött (ők is visszatérnek még idén egy új nagylemezzel!). 2001-ben aztán jött egy hat és egy háromszámos EP, majd megint hosszú csend után tavaly érkezett egy kislemez, most pedig egy teljes LP, amit Kurt Ballou God City stúdiójában vettek fel, kiadó a Deathwish.

facebook

".the last music on earth
called up from out of the
ashes of its ruin."

Itt a vidámságot pusztító erővel hangjegyekbe foglaló kedélyes belga fiúk új nagylemeze, hivatalos megjelenés azt hiszem október 20.

facebook

Az afrobeat dobistene közel félórában megmutatja, hogyan kell a kedvenc dalaidat a saját képedre formálva előadni.

Beesett a merevlemezemre az új Dalek lemez is.

facebook

A 2013-as fantasztikus No More Heroes óta vártam erre, hosszú vajúdás után (már a tavalyi év elejére is ígérték) végre itt van a francia Fájdalom Nővér új nagylemeze! Az első ami szembeötlik, hogy az anyag rettenetesen hosszú - 70 perc, dupla LP  - viszont már a nyitó nyolcperces címadó olyan gyönyörű Mission ívet rajzol, amilyet csak egy angol sírkertbe piknikezni járó temetőbogár tud a fekete szemceruzával. A lemez hossza miatt még erősen az ismerkedési fázis tart (négy-öt hallgatáson vagyok túl), de gyanítom, be fog esni az évvégi top10-be, különben is, annyira azért nem vagyunk eleresztve minőségi klasszik érás gótrokk lemezekkel, hogy csak úgy kihagyd.

facebook