A seattle-i zenekar idei második albumának első hallgatása közben azt gondoltam, hogy a Midday Veil jóféle, szintiket bőségesen használó, a dark és a post-punk határán mozgó előadó. A további fülelések során egyrészt bizonyossá vált bennem, hogy a csapat (és benne Emily Pothast énekesnő) kitűnő munkát tett le az asztalra, másrészt pedig, hogy szerzeményeik jóval többek, mint korábban véltem. Gazdagon rétegezett zenéjük - amit jobb híján cimkézzünk pszichedelikus rockként - intenzív érzéseket keltő, költői felhőkbe burkolózó, és jammelős, de közben a kozmikus tripre vivő grúvok mögött érezhető, hogy a szerzemények megírásába tömérdek energiát fektettek, és innen a szinte tökéletes felépítettség. A The Currentnek minden egyes elmerüléssel újabb rétegei tárulnak fel, így egyre és egyre jobban tetszik. Távoli párhuzamként az OM és a Pink Floyd sejlik fel.